2010. december 28., kedd

Egy karácsonyi süti

elkészítését is megosztanám itt és most veletek, kedves olvasóim. Be kell valljam, sem az összetétel, sem a forma nem saját ötletem, de a nagy sikerre való tekintettel közzéteszem.
Íme őfelsége, a kekszkukac:






A kukac ugyanabból készül, mint a régebbi bejegyzéseim között megtalálható kekszsünik, kiegészítve egy kis rummal - gondoltam, ennyi már belefér Rékámnak is. Az eredeti receptet Virágtól nyúltam le. Sajnos nem tudok linkelni, nem hagyja a gépem, de a gyereketeto.blogspot.com-on megtaláljátok őt. Érdemes benézni!!!! A formát pedig Eszter barátnőm kisfiának szülinapi buliján lestem el.
Akinek gyereke van, tudja, hogy a legegyszerűbb étel is összehasonlíthatatlanul finomabb, ha a kinézete aranyos, kedves vagy izgalmas. Na ezért készült nálunk kókusz golyó helyett kukac.
Próbáljátok ki, érdemes!
Még annyit tennék hozzá, hogy a kukac haja (mandulaforgács) és egyéb részei (szemei smarties, szája francia drazsé, "szőre" néhol kókuszreszelék, máshol darált dió vagy darált mandula plusz a már említett drazségolyócskák) egy kis olvasztott csokoládé segítségével ragadtak oda kellő szilárdsággal.
Jó étvágyat hozzá!
Rékám imádta. :-)

Mai vacsora: rántott karfiol rizibizivel

vagy zöldséges rizzsel, ha valakinek inkább így ismerős.
Az egyik legegyszerűbb, de nagyon finom étel. A karfiolt rózsáira szedve forró, enyhén sós vízbe dobom és rövid ideig hagyom, hadd főjön meg. Nem szabad sokat várni, egyrészt, mert a legtöbb vitamin a főzés következtében elillan, másrészt ha nagyon megfő, nemes egyszerűséggel szétesik. Normál módon, lisztbe, tojásba, majd zsemlemorzsába forgatom és olajban kisütöm. Szerintem érdemes többször megforgatni sütés közben, úgy lesz egyenletesen szép aranybarna.
A rizibizi (meg általában a rizsfőzés) nem egy bonyolult dolog, csak tudni kell a módját. Én úgy szoktam, hogy kevés olajat öntök a lábas aljára, arra teszem a rizst és bő kétannyi vízzel fölengedem. Forrásig lehet magasabb fokozaton (illetve gáztűzhely esetében nagyobb lángon) hagyni, majd tartalékra veszem. Beleszórok egy kis vegetát, de nem keverem meg - lassú tűznél, ha olaj van alatta, keverés nélkül sem ég le a rizs. Mikor a nagyja vizet elfőtte, beleszórom a zöldséget (gyorsfagyasztott zöldségkeveréket szoktam használni általában), ekkor már megkeverem, s ha elfő a leve, késznek nyilvánítom. Ha esetleg picit még keménynek érezném a rizst, a tűzről levéve, fedő alatt saját párájában készre puhul.

Hatalmas sikere volt a mai vacsorának, nem utólsó sorban gondolom azért, mert már mindenkinek elege volt a nehéz ételek sorától, amit az ünnepek alatt ettünk. Rékám - persze önmagához képest - rengeteget evett, egy kisebb karfiolrózsa felét és annyi rizst, amivel a legkisebbfajta bébiételes üveget úgy jó félig meg lehetne tölteni. Kéretik nem nevetni, bizony Rékánál ez a nagyon bevacsorázott-kategória.
Említettem, hogy vélhetőleg fotoszintetizál, nem?

Megígértem

valakinek, hogy egyszerű, mindennapos kajarecepteket, konyhai tippeket, ötleteket írok ide a blogba, hogy mint kezdő szakács, némi segítséget kapjon. Nekem ez annyiból lesz hasznos, hogy azt is le szándékozom írni minden nap, miből és mennyit volt hajlandó enni az én alig evő és az újdonságokat következetesen elutasító gyerekem... Sőt, lassan gyerekeim, hiszen egy jó hónap és Attilámmal is elkezdjük a hozzátáplálást, már ha hagyja...
Remélem, képes leszek legalább egy pár hétig naponta írni ide, már csak magam miatt, illetve az előbb leírt indokom miatt is.
Előre is elnézést mindenkitől, aki érdekes, új recepteket keres - most nálam ezeket aligha találja meg. Sajnos amúgy is igen ritkán érek ide, mondhatjuk, hogy lusta is vagyok írni, na meg ha időm van, akkor a másik blogomat töltöm tartalommal... Na azért megpróbálkozom, legfeljebb elbukom. De igyekszem, megígérem! :-)

2010. december 8., szerda

Diós linzer

Eszter barátnőm kérésére végre idejutok és leírom egyik kedvenc sütim, a linzer receptjét - ahogy én készítem. Délután, ha nem jön közbe semmi, akkor mi is megsütjük Rékával. Elméletileg akár karácsonyra megsüthetném, mert eláll, csak nem nálunk. Akármekkora adaggal készül, maximum két nap és elfogy.:-)

Hozzávalók:
Tészta:
20 dkg vaj
10 dkg porcukor
20 dkg liszt
10 dkg darált dió
2 ek rum (nálunk inkább aroma)
1 tojássárgája
csipet só

Tötelék: valamilyen lekvár, ízlés szerint - na meg hogy mi van épp itthon.

El kell mondjam, hogy az előbb felsorolt mennyiségeknek én azonnal a dupláját veszem, ha nem a tripláját, többtagú családnak mindenképp javaslom a többszörös adagokat! :-)

Elkészítés:
A sütőt előmelegítem 180 fokra. Összegyúrom a hozzávalókat és letakarva (folpackkal fedem a tálat) hűtőbe teszem pár órára, vagy akár egy éjszakára is.
Kis adagokban kinyújtom kb. fél cm vastagra, fodros szélű szaggatóval ugyanannyi lyukas és sima formát szaggatok, sütőpapírral bélelt tepsiben világosra sütöm (max. 10 perc).

A formákat lekvárral összeragasztom és lefedve (fóliával, vagy műanyag dobozban) 1 napot állni hagyom.

Tálalás előtt darált dióval, porcukorral meghintem.

2010. július 7., szerda

Barack - kezdő anyukák figyelmébe! :-)


Van már egy nyáron született gyerekem. S annak ellenére, hogy megfogadtam, én júliusban többet nem leszek kilenc hónapos várandós, nos, épp annyi vagyok. :P
Amire a kezdő anyukák nem szoktak gondolni - így én sem annak idején - az, hogy csemetéjük hozzátáplálásának kezdetén január lesz. Vagyis no gyümölcs, zöldség... S ha nem akarják (vagy nem tudják) egy jó állapotú használt Suzuki árát bébiételbe invesztálni, bizony érdemes előre készülni.
Réka előtt én se tettem. Eszembe se jutott. Mire észbe kaptam, gyakorlatilag alig volt valami eltenni való. Így sajnos kénytelen voltam bébiételt is venni. S mivel eléggé kényes vagyok arra, mit eszik-iszik a gyerekem, bizony nem a Tesco gazdaságos termékekből válogattam...
Következő évben már okosabb voltam, s nem csak magunk, hanem Réka számára is raktam el dolgokat.

Életemben egyetlen egyszer kaptam védőnőtől hasznos tanácsot: még az első védőnénink volt, aki azt mondta, hogy anyatejet fagyaszthatok le bébiételes üvegben is, mert bírja a fagyasztást. Nos, nem sok anyatejet fagyasztottam, hiszen Rékának tejtesója is volt és amúgy sem volt hajlandó cicin kívül mást elfogadni, a gondosan eltett tejcsik mind a lefolyóban végezték, viszont a bébiételes üveg ötlete megmaradt a fejemben. Tavaly pedig, amikor tobzódtunk a gyümölcsben, hiszen saját kertünkben is rengeteg termett, plusz kaptunk is barátoktól, ismerősöktől kiváló minőségű, bio gyümölcsöket, ráálltam arra, hogy a befőttek, lekvárok, szörpök stb. mellett babakaját is készítettem.

Házi bébiételt a világ legegyszerűbb dolga készíteni. Tavaly irtó jó ötletnek bizonyult az őszibarack eltevése, így most tudatosan kerestem a piacon, hol kaphatnék szép, lédús, édes, lehetőleg permetet nem látott barackokat. Ma Gyöngyösről hazafelé egyik faluban árultak az út szélén - vettem is rögtön pár kilót! A teendőm mindössze annyi, hogy a meghámozott, kimagozott barackokat egy nagy tálban botmixerrel simára turmixolom, majd bébiételes üvegekbe töltöm és lefagyasztom. Ehhez semmiféle főzési tudomány nem kell, viszont oly finoman megmaradt a fagyasztás ellenére is a gyümölcs íze (gondolom, az üvegnek köszönhetően), hogy kiolvasztás után igazi nyári illatokat és ízeket kínálhattam Rékának. Bejövős volt neki a dolog nagyon, így nem volt kérdés, hogy születendő kistesója számára (és persze Rékáéra is) teszek el idén.

A legtöbb gyümölcs eltehető ilyen módon és annyira finom, hogy szégyenszemre a télen alig vártam, hogy leánykám jóllakjon, s esetleg nekem is hagyjon egy kis maradékot. :-))

2010. június 28., hétfő

Mai menü: zöldbabfőzelék pörkölttel

Akár tetszik, akár nem, úgy tűnik, Rékám főzelékek terén apája ízlését örökölte. Ahogyan én ismertem a főzelékek többségét, az úgy apájának sose jött be.:-( Eddig azt gondoltam, Rékának csak egyszerűen nem kedvencei a főzelékek, de most vagy megtáltosodott evésügyileg, vagy ő is másként szereti ezeket.
Nálunk a zöldbabfőzelék ecettel készül és a végén cukrozzuk. Páromnak ettől a füle kettéáll... Pedig finom ám! Felteszem főni a zödbabot babérlevéllel, sóval. A rántás rá tejes, ecettel savanyítjuk a végén, s már a tányéron cukrozzuk - ez nálunk a zöldbabfőzi. Nos, ma kipróbáltam a szakácskönyv szerinti változatot, de még Esztert is megkérdeztem, náluk hogyan készül. Nos, hagymával, fokhagymával, paprikás-tejfölös rántással.... ÉÉÉÉÉs megette a gyerek is, apája is, jó étvággyal.
Ki érti?

2010. június 24., csütörtök

Nincs itthon semmi,

de vacsorát kéne csinálni....
Na ilyenkor szoktunk a legjobbakat enni. Tegnap este is így sikerült. Semmi se volt, csak mindenből egy kicsi.
Eredetileg az volt a tervem, hogy rablóhúst sütök. Ehhez csak két dolog hiányzott: hurkapálca, amire fel szoktam szúrni a dolgokat, meg hús. Az is csak azért, mert elfelejtettem kivenni a fagyóból.
Némi keresgélés után találtam pár szem újkrumplit, némi hagymát, paradicsomot, a hűtőben bacont, egy pár virslit, némi sonkát, a fagyóban egy negyed zacskónyi Aldiból származó gyorsfagyasztott, fűszeres burgonyát.
A fűszeres krumpli került alulra, pont ellepte a kisebbik tűzálló tálam alját. Hagymát karikáztam rá, majd jöhetett a bacon. Erre raktam egy sor karikára vágott újkrumplit, tetejére felkarikázott paradicsomot, majd virslit és sonkát. Újabb adag hagyma következett, majd az egészet lefedtem egy sor újkrumplival.
Előmelegített sütőbe, 200 fokra betettem egy bő félórára. Amikor a tetején lévő krumpli megpirult, akkor vettem ki, addigra az egész lakásban isteni illat szállongott és a gyerek is megfürdött.
Mit mondjak, alaposan bevacsoráztunk. Az említett tele tál teljesen kiürült, pedig ha sima rakott krumplit csinálok benne - amit ráadásul szeretünk is - kb. négy felnőtt jóllakhat belőle.
Előnye az ilyen vacsoráknak: felhasználok minden maradékot, kb. 10 perc alatt össze van rakva, aztán már csak meg kell várni, hogy készre süljön, s bónuszként általában még csuda finomra is sikerül.
Le szerettem volna fotózni - ebben a szerencsétlen blogban alig vannak kajafényképek - de mire elővehettem volna a gépet, elfogyott az utólsó falatig. :-))

2010. június 20., vasárnap

Vacsora

Nálunk az egész család szereti a tojás minden formáját. Réka is. A kedvenc vacsorája bármilyen tojásos étel, az egyszerű bundáskenyértől a lecsóig.
Tegnap este gyorsan kellett finomat csinálnom. Egész nap megállás nélkül melóztam, ami így 9 hónapos kismamaként kissé már megvisel, plusz voltam olyan trehány, hogy ebédre előző napi maradékot ettünk. Szóval muszáj volt előrukkolni valamivel vacsora címén.
Mivel már állni is alig tudtam a lábamon, a lehető leggyorsabb megoldást kerestem és azt, hogy Rékának kedvezzek - ugyanis minél inkább bevacsorázik, annál később ébred éjjel vagy hajnal felé korgó gyomrocskájára, következésképpen annál többet alhatok egyhuzamban.
Gyorsan számba vettem a hűtő tartalmát, miből lehet valamit alkotni. Találtam egy kis füstölt mangalica szalonnát még a legutóbbi magyarok vásáráról, jó húsosat, egy kevés kolozsvári szalonnát, néhány fej gombát és egy doboz tojást.
A szalonnákat apró kockákra vágtam, mellé egy fej hagymát aprítottam. Picit hagytam együtt pirulni őket, majd melléraktam a szintén apróra vágott 3 szép fej champion gombát. A szalonnákban alig volt zsiradék, így gyakorlatilag folyamatosan kevernem kellett, de jól átsütöttem az egészet. Került rá némi só, kerti zöldfűszerek, majd felvertem 6 tojást, s azt is ráöntöttem. Tulajdonképpen egy szalonnás-gombás rántotta készült, de isteni lett, Rékám kétszer kért belőle, a laktatóságáról meg annyit, hogy hajnali fél 4-kor kellett csak cucuért (cumisüveg a cucu, benne tej vagy kakaó) kibattyognom a konyhába. :-)





2010. április 19., hétfő

Nem saját receptek, kaptam, de megéri elkészíteni!

Csirkemell őzgerincformában sütve


Hozzávalók: 80 dkg csirkemell, 20 dkg bacon szalonna, 15 dkg reszelt sajt, só, bors, petrezselyem ízlés szerint, 4 evőkanál tejföl, 3 evőkanál liszt, 2 tojás

Elkészítés : 3 evőkanál tejfölt, a tojásokkal, liszttel, a sóval, a borssal a petrezselyemmel, 10 dkg reszelt sajttal masszává keverjük. A húst apróra kockázzuk és a sajtos-tejfölös masszához adjuk.

Az őzgerincformát kivajazzuk, megszórjuk zsemlemorzsával és kibéleljük szalonnával úgy, hogy a szélei kilógjanak a formából. A húsos masszát kanalazzuk a formába és hajtsuk rá a lelógó szalonnát. Hosszában a tetejére is tegyünk szalonnacsíkokat, kenjük meg a maradék egy evőkanál tejföllel, majd szórjuk meg a maradék 5 dkg reszelt sajttal.

Előmelegített sütőben, 170 fokon, kb. 40 perc alatt süssük készre. Én ekkor kifordítottam a formából egy tepsire és addig pirítottam míg a szalonna nem kapott egy kis színt.



Juhtúróval töltött gomba

Hozzávalók :
6-8 db nagyobb gomba, 15 dkg juhtúró, 3 ek. kanál tejföl, 1 szál újhagyma, 3-4 szelet baconszalonna, kakukkfű, só, bors.

Elkészítés :
A gombák tönkjét kitörjük,kiskockára vágjuk.A gombafejeket megmossuk és besózzuk. Az újhagymát apróra vágjuk. Összekeverjük a túrót a tejföllel, borssal és kakukkfűvel fűszerezzük, belekeverjük a gombaszárat és a hagymát. A gomba fejeket kiolajozott tűzállótálba teszük, mindegyiket megtöltjük töltelékkel, és egy fél szelet baconszalonnát teszünk rá. Forró sütőbe addig sütjük amíg a szalonna megpírul.

2010. március 10., szerda

Tojáskrém

Most kaptam egy remek vacsoraötletet, gondoltam, azonnal meg is osztom, hátha másnak is gondja van a mai vacsorával.
Igazándiból azért is tetszett meg, mert szeretem, ha nem vajas kenyér és felvágott a vacsi, hanem valami egyéb, de ma nincs kedvem nagy főzést sem rendezni. A tojáskrém bomba ötlet, mellesleg finom!:-)
A recept - nagyon bonyolult - a következő:
6-8 tojást keményre főzni, héjától megtisztítani, leturmixolni, vagy villával is össze lehet nyomkodni. Teszünk hozzá reszelt lilahagymát (én apróra vágott snidlinget), ízlés szerint kissé (vagy jobban, ki hogy szereti) megsózzuk, borsozzuk, nagyjából két evőkanál mustárt és egy evőkanál csemege pirosaranyat teszünk hozzá, jól elkeverjük, hűtőben kicsit pihentetjük (ha összeérnek az ízek, úgy az igazi). Zsemlével vagy kenyérre kenve fogyasztjuk.
Ez az adag kb. hármunknak elég, ehhez mérten kell készíteni, ahol több éhes száj várja a vacsorát. :-)

2010. február 19., péntek

Mediterán halfilé recept

Hozzávalók:
80 dkg friss fehérhúsú halfilé (pl.: tonhal)

olíva olaj

1 citrom leve

4 gerezd fokhagyma

kakukkfű

rozmaring

2 dl. főzőtejszín


Elkészítés:

Egy nappal korábban, mielőtt szeretnénk elkészíteni a halat bepácoljuk a következő módon:

A halat megmossuk, négy szeletre vágjuk, szeletenként egy-egy szétnyomott fokhagyma gerezddel bedörzsöljük. Egy megfelelő méretű lapos tálba fektetjük a hal szeleteket. Enyhén sózzuk, bőven megszórjuk friss, apróra vágott, vagy szárított kakukkfűvel és rozmaringgal. Ráfacsarjuk a citrom levét és felöntjük annyi olíva olajjal, hogy mindenütt befedje. Lefedjük, és 24 órára hűtőbe tesszük. Másnap az elkészítés már gyors:

Tuzálló tálbatesszuk a halat a páclével egyutt, és a főzőtejszín belocsoljuk, besűrítjük. Ezután alufóliával lefedjuk a tálat és a halszeleteket kb. 170 fokon 30-35 percig sutjuk. Tálaláskor külön kis szószos tálba tesszük a mártást, hogy ki-ki kedve szerint tegyen a halra. (A rozmaringot és kakukkfuvet kicsit leszedhetjuk tálás elott a halszeletekrol.) Rizzsel vagy ízlés szerint krumplipurével, salátával tálalhatjuk.

2010. február 16., kedd

Mákos guba - szerintem :-)

Azt hiszem, szeretek főzni-sütni. Ha nem így lenne, ugyan miért éreznék késztetést arra, hogy akkor is összeüssek valamit, ha nem is kellene? Hétfőre maradt vasárnapról ebéd bőven, de én azért kitaláltam, hogy csinálok is valami jót. S ha már (várandós agy!:-D) kétszer vettem kiflit egyetlen nap alatt, nekiláttam egy adag mákos gubának.
10 kiflit felkarikáztam, vaníliás tejbe áztattam. Egy csomag (250g) darált mákot enyén felfőztem cukorral és tejjel, ezt is a kiflire öntöttem, összekevertem. Meghámoztam és vékony szeletekre vágtam 4 szem almát (azért annyit, mert annyi volt itthon), picit megpároltam és elkezdtem tűzálló tálba pakolni. Egy réteg mákos kifli, egy sor alma, újra kifli, újra alma, amíg el nem fogyott az egész. Ekkor megfőztem egy csomag vaníliás pudingot, azzal nyakon öntöttem az egészet, végül 4 tojásfehérjéből kemény habot vertem, rásimítottam a tetejére és betoltam a sü!:-). Addig sütöttem, míg a hab szép aranybarna lett.
Még Rékámnak is ízlett!

2010. február 11., csütörtök

Olasz paradicsomleves

Az alábbi receptet azoknak ajánlom, akik hasonlóan rajonganak az olasz ételekért, mint én. Na jó, nem minden olaszt szeretek, de sokat. A pasta-ik felülmúlhatatlanok, a húsételeik felejtősek... Na de ezt a paradicsomlevest megéri elkészíteni! Ráadásul hipp-hopp megvan. Nyári, kertben érett paradicsomból az igazi, én szerencsére jó sokat tettem el a fagyasztóban (is) és még kitart!
Akkor lássuk a receptet:

1 fej hagymát dinsztelek, rádobok egy szál sárgarépát reszelve és kb. 1 kg. paradicsomot darabolva. Hozzáadok néhány gerezd zúzott fokhagymát, összefőzöm, sóval, borssal, bazsalikommal ízesítem, majd az egészet botmixerrel simára turmixolom.
Tálalni az olaszok állítólag zsemle- vagy kenyérbéllel szokták, talán érdemes kipróbálni, tetejére pedig parmezán sajt dukál!
Jó étvágyat!