Padlizsán

Az úgy volt, hogy kimentem a kertbe paradicsomot szedni, mivelhogy paradicsomlevest készültem főzni Rékának. Meg persze nekünk is. Apájának csak estére, mert hétfőnként nem jön haza délben.
Szóval szedem a paradicsomot, sétálok az ágyások között és mit látnak szemeim???? Két gyönyörű padlizsán vigyorog rám. Ez azért nagy szó, mert eddig alig akart teremni a padlizsánom, ha termett, akkor is paradicsomnagyságú kis akármiket. Ezek most szépek voltak és nagyok! Naná hogy leszedtem.
Na mi legyen belőle? Padlizsánkrém? De nekem másodikféle kell.... Rántsam ki? Nem pepecselek most azzal... Akkor mi legyen? Kinyitottam a szakácskönyvet. Éééés - rakott padlizsán, vagy muszaka! Sose tudtam, mi is az a muszaka. Mint kiderült, finom étel. Elkészítése a következő (Rékának is bejövős, egész normálisan evett belőle!)

Rakott padlizsán/Muszaka
Meghámozok két szép padlizsánt, kb. félcentis szélességű karikákra vágom, gyengén megsózom, lisztbe forgatom, forró olajban kicsit megsütöm. Egy fej hagymát dinsztelek, darált húst (ehelyett én kb. 30 deka apró kockákra vágott csirkemellet) dobok rá, sózom, borsozom, pici vízzel felöntöm, majd zsírjára sütöm. Előveszek egy tűzálló tálat, abba egy sor padlizsán, egy réteg hús, felváltva. Végül két tojást egy pohár tejföllel elkeverek, ráöntöm, villával megszurkálom, hogy jól átjárja az egészet, s előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütöm.
Finom!
Még annyit, hogy ez a mennyiség nekem és Rékának elég ebédre és vacsorára is, de ha az emberem is enne belőle, minimum dupláját kell csinálnom. Na jó, így is maradt neki kóstoló, bár ő jobban örül a rántott húsnak, amit mindjárt megyek és csinálok neki vacsorára. :-)