Nincs itthon semmi,

de vacsorát kéne csinálni....
Na ilyenkor szoktunk a legjobbakat enni. Tegnap este is így sikerült. Semmi se volt, csak mindenből egy kicsi.
Eredetileg az volt a tervem, hogy rablóhúst sütök. Ehhez csak két dolog hiányzott: hurkapálca, amire fel szoktam szúrni a dolgokat, meg hús. Az is csak azért, mert elfelejtettem kivenni a fagyóból.
Némi keresgélés után találtam pár szem újkrumplit, némi hagymát, paradicsomot, a hűtőben bacont, egy pár virslit, némi sonkát, a fagyóban egy negyed zacskónyi Aldiból származó gyorsfagyasztott, fűszeres burgonyát.
A fűszeres krumpli került alulra, pont ellepte a kisebbik tűzálló tálam alját. Hagymát karikáztam rá, majd jöhetett a bacon. Erre raktam egy sor karikára vágott újkrumplit, tetejére felkarikázott paradicsomot, majd virslit és sonkát. Újabb adag hagyma következett, majd az egészet lefedtem egy sor újkrumplival.
Előmelegített sütőbe, 200 fokra betettem egy bő félórára. Amikor a tetején lévő krumpli megpirult, akkor vettem ki, addigra az egész lakásban isteni illat szállongott és a gyerek is megfürdött.
Mit mondjak, alaposan bevacsoráztunk. Az említett tele tál teljesen kiürült, pedig ha sima rakott krumplit csinálok benne - amit ráadásul szeretünk is - kb. négy felnőtt jóllakhat belőle.
Előnye az ilyen vacsoráknak: felhasználok minden maradékot, kb. 10 perc alatt össze van rakva, aztán már csak meg kell várni, hogy készre süljön, s bónuszként általában még csuda finomra is sikerül.
Le szerettem volna fotózni - ebben a szerencsétlen blogban alig vannak kajafényképek - de mire elővehettem volna a gépet, elfogyott az utólsó falatig. :-))